Pozitív pszichológia - így hívják azt az új tudományt, aminek mentén az angolszász országok oktatásába becsempészik a "boldogságtant", vagyis a boldogág tanítását. Kitalálója a pennsylvaniai egyetem pszichológus professzora, Martin Seligman, aki már jó ideje foglalkozik a boldogság kutatásával.
"Eléggé zsémbes és depresszív voltam életem első 40 életében" - állítja a professzor, aki professzionális bridge-játékosként kezdte karrierjét, majd Oxfordban analitikus pszichológiát tanult, és elkezdte tanulmányozni, hogy az emberek és az állatok hogyan sajátítják el a küzdés képességét reménytelennek látszó szituációkban.
Miközben a jelenséget tanulmányozta, felfigyelt arra, hogy néhány ember még a legreménytelenebb helyzetekben sem adja fel, és el kezdte kutatni, hogyan lehetne tanulni az optimizmust, és az azzal járó rugalmasságot és magabiztosságot. 1998-ban az Amerikai Pszichológiai Szövetség elnökévé választották, és úgy döntött: elnökségét a boldogság, a jó közérzet kutatásának szenteli. Maga köré gyűjtött a pszichológia különböző területein dolgozó munkatársakat, hogy megfejtsék a boldog élet titkát.
Az így összeállt csapat felfedezte, hogy az emberi boldogság csak 50 százalékban genetikai eredetű, a másik 50 százaléka külső tényezőktől (például a munkától, a szociális élettől), illetve belsőktől (gondolkodásmódtól, értékektől) függ.
Seligmanék az elégedettségi felmérésekből kiolvasták, hogy nem elsősorban a külső tényezők határozzák meg az ember boldogságát, vagyis például a pénz csak marginális szerepet játszik, több külső tényező, mint például a jó házasság viszont erőteljesen befolyásolja az elégedettséget.
A szakemberek a tapasztalatokat összevegyítették néhány ősi technikával: Arisztotelész tanaival, a buddhizmus gondoskodó nézeteivel, a sztoicizmus eszméivel - végeredményként pedig megkapjuk a pozitív pszichológiát, a "boldogság tudományát", ami jelenleg a Harvard Egyetemen a legnépszerűbb posztgraduális szak egyike.
Seligmanék tudománya igazán Angliában tudta megvetni lábát, ahol szeptemner óta 4 ezer 11 és 16 év közötti diák ismerkedhet a boldogság tanával. A Wellington College tanára, Anthony Seldon volt az első, aki az órarendbe iktatta a pozitív pszichológiát, ami szerinte megreformálhatja a vizsgáktól és tesztektől megmérgezett brit oktatási rendszert. Diákjai a hagyományos tantárgyak mellett azt is tanulják, hogyan legyenek boldogok. "A boldogság nem az öröm maximalizálása, hanem értelmes és mély emberi kapcsolatok kialakítása és fenntartása" - véli a szakember, aki szerint az oktatásnak többre kell annál felkészítenie a gyerekeket, hogy a boldogságot egy jól fizető karrier jelenti. "Abban is segíteni kell a fiatalokat, hogy szerető szülőkké és hűséges barátokká váljanak, ezt pedig a pozitív pszichológia tanításával lehet elérni" - tette hozzá Seldon.
reflexmagazin.hu
